Négy nappal azután, hogy a Mariupolt védő ukrán harcosok megadták magukat, rövid videós üzenetben bejelentkezett Twitteren a város védelmében kulcsfontosságú szerepet játszó Azov nemzeti gárdista alakulat főparancsnoka.
Komoly élelmiszerválsággal nézhet szembe a világ az orosz-ukrán háború hatásai miatt. Az ENSZ szerint mintegy 25 millió tonna rekedt Ukrajnában, jelentősen emelkedtek az energiaárak, inflációs nyomás sújtja az országokat. Nagy István agrárminiszter szerint a háború következményei egyelőre beláthatatlanok, prioritásként kell kezelni a hazai élelmiszerellátás biztonságának megőrzését, ennek érdekében vezettek be korlátozást a gabona exportjára is. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint Magyarországon nem várható élelmiszerhiány, azonban a globális élelmiszerválság szinte biztosra vehető. Mindezek miatt még inkább felértékelődik a belföldi gabonatermesztés szerepe. A szántóföldi munkáknak azonban nemcsak ezekkel kell szembenéznie, hanem az időjárás is váratlan akadályokat gördíthet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint jelentős a csapadékhiány okozta kár, ezért mielőbbi áttörést szorgalmaznak az öntözésfejlesztésben.
Herszon a mai napig az egyetlen ukrán nagyváros, amelyet az orosz megszálló erőknek sikerült bevenniük. A Fekete-tenger melletti város még az invázió első napjaiban került orosz kézre a megye nagy részével együtt. Az oroszok először népszavazást és egy szakadár Herszoni Népköztársaság kihirdetését készítették elő, de ezek a tervek a helyi lakosok ellenállásán megbuktak. Az elmúlt napokban már leplezetlenül a térség Oroszországhoz csatolásáról beszélnek. A városban és környékén elindult az oroszosítás, sőt a szovjetizáció: szovjet zászlók lobognak és Lenin-szobrok emelkednek, az ukrán hrivnyáról folyamatosan térnek át az orosz rubelre, az iskolákban az orosz tanrend bevezetését készítik elő. Szétvert tüntetések, megkínzott aktivisták, eltűnt tisztviselők kísérik az orosz megszállást.
„Popasznaja-virág” – így emlegetik az orosz bloggerek, közösségi oldalak azt az offenzívát, melyet az orosz haderő a Luhanszk-megyében található Popaszna környékén folytat, eddig úgy tűnik, kifejezetten sikeresen. Május közepére az orosz haderő elfoglalta a várost, most pedig több irányba is támadást indítottak a térségben, hogy bekerítsék az ukrán fegyveres erők megerősített állásait Luhanszkban.
82 napig tartották az ukrán fegyveres erők Mariupolt az orosz támadással szemben, május 16-án végül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök parancsára letették a fegyvert. Ezzel az orosz haderő, a csecsen gárdisták és a kelet-ukrajnai szakadárok megnyerték az ukrajnai háború eddigi legvéresebb és leghosszabb csatáját, amely az utolsó hetekben már tényleg pokoli körülmények közt, a föld alatt zajlott. Miközben az ukrán vezetés azt próbálja kommunikálni, hogy a Mariupolt védő ukrán hősök megmenekültek, az igazság az, hogy sorsuk az orosz katonai vezetők kezében van, az ukrán Azov nemzeti gárdista alakulat tagjai pedig szinte biztosan cudar, kegyetlen jövőre számíthatnak.
Már-már szürreálisnak mondható bakit követett el tegnap George W. Bush volt amerikai elnök, amikor egy konferencián beszélt. Miközben Oroszország autoriter rendszeréről és a Putyin-kormány döntéseiről, köztük Ukrajna megtámadásáról értekezett, azt mondta, hogy „egy ember döntése miatt indokolatlan és brutális invázió indult Irak ellen.” Szinte azonnal korrigálta, hogy Irak helyett Ukrajnát akart mondani, de elképesztő irónia van így is a kijelentésben.
Rövid, de nagyon felkavaró hangfelvétel terjed az interneten, melyet állítólag egy találatot kapott, orosz Szu-34-es vadászbombázó utolsó percéről rögzítettek.
Hazament az Egyesült Államokba James Vasquez, az egyik legismertebb (ha nem A legismertebb) amerikai önkéntes, aki az ukrán fegyveres erők oldalán harcolt. Vasquez rendszeresen beszámolt az ukrán háború fejleményeiről hiteles videókkal, fotókkal és pár hónap alatt mintegy 400 ezer követőt szerzett Twitteren.
Egyre kevésbé hajlandók harcolni az orosz katonák Ukrajnában, már az elitnek számító gárdaezredekben is gond van a morállal, és tömeges a parancsmegtagadás – számol be ukrán hírszerzési források alapján az Ukrinform.
Mariupol védői több hónapos küzdelem után feladták a harcot, így elesett az Azovi-tenger melletti város utolsó bástyája, az Azovsztal acélmű is. Oroszország szerint az acélmű csaknem ezer védője adta meg magát. Orosz területre szállítják őket, további sorsuk bizonytalan. A kelet-ukrajnai Luhanszkban folytatódik az erőteljes orosz offenzíva. Eközben Finnországot követően Svédország is kérelmezte a NATO-ba történő felvételét, a finn parlament pedig jóváhagyta az ország NATO-csatlakozási szándékát. Finnország belépésével a NATO-nak újabb, 1340 kilométeres határa lesz Oroszországgal. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, Moszkva majd levonja a következtetéseket a két ország csatlakozása után. Szerda reggel Finnország és Svédország együtt nyújtotta be hivatalosan csatlakozási kérvényét a NATO brüsszeli főhadiszállásán.
Az elmúlt órák legfontosabb történései:
1. Megadták magukat az Azovsztal védői, ezzel végleg elesett Mariupol. Az ukrán katonákat Oroszországba szállítják, ahol a hírhedt Azov-zászlóalj tagjaira akár 10–20 év is várhat. Oroszország szerint az Azovsztal csaknem ezer védője adta meg magát.
2. Ann Linde svéd külügyminiszter aláírta országa hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét, ezzel Svédország két évszázados katonai semlegességnek vet véget. A finn parlament jóváhagyta a NATO-tagság iránti kérelmet. Szerdán a két ország együtt nyújtotta be csatlakozási kérvényét a szövetség brüsszeli főhadiszállásán.
3. Erőteljes orosz offenzíva zajlik Luhanszk megyében, amelynek 90 százalékát már ellenőrzik az orosz csapatok.
4. Az orosz köztévében egy elemző úgy nyilatkozott, az Ukrajna ellen vívott háború sokkal rosszabb lesz Oroszország számára, amely az Egyesült Államok által támogatott tömeges ukrán mozgósítással néz szembe, miközben Oroszország szinte teljesen elszigetelődött a nemzetközi porondon.
5. Itt az Európai Bizottság terve: fokoznák a védelmi kiadásokat.
6. Az idén 40 százalékot megközelítő mértékben zuhanhat az ukrán hazai össztermék.
7. Újabb tagállamoknak nyújt támogatást az EU, köztük Magyarországnak is.
8. Orosz páncélvonatot robbanthattak fel Ukrajnában a megszállás ellen harcoló területvédelmi erők.
Egyéves eltiltást kapott a Nemzetközi Torna Szövetségtől (FIG) Ivan Kuliak tornász, aki a katari világversenyen bronzérmesként a dobogóra lépve felsőjén az ukrajnai orosz inváziót támogató Z szimbólumot viselt – írja a Reuters.
Sorozatban állítják hadrendbe az orosz hadseregben a Pereszvet lézerrendszert, amely akár 1500 kilométeres Föld körüli pályán is képes megvakítani a valószínűsíthető ellenség hírszerző műholdjait – jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes szerdán a New Horizons maratonon.
Hatalmas, tömeges felháborodás van Oroszország és a nyugat orosz-szimpatizáns közösségi felületein a finn légierő egyik zászlója miatt, melyen egy horogkereszt látható. A jelkép vélhetően újabb fejezetet nyit majd a Kreml (félhivatalos) kommunikációjában, mellyel ismét a nyugati országok állítólagos nácizmusának fenyegetését akarják felnagyítani. Pedig a finn kultúrában a horogkereszt bőven az NSDAP előretörése előtt is fontos szerepet foglalt el, a jelkép használata nem összeköthető a nácik horogkeresztjével, ráadásul a finn légierő 2020-ban eltávolította a jelképet a kifogásolt zászlóból.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az ankarai parlamentben szerdán azt mondta, addig nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását, amíg vissza nem szolgáltatják neki az ott élő „terroristákat”, illetve amíg svéd és finn delegáció nem érkezik Törökországba, hogy meggyőzzék a csatlakozás támogatásáról – írja a Reuters.
Előkerült az első videós bizonyíték arról, hogy az orosz fegyveres erők célzottan támadják az ukrán haderő Egyesült Államok által leszállított M777-es vontatott tarackjait.
Ukrajnában tartott bírósági tárgyalásán egy orosz katona beismerte, hogy megölt egy 62 éves fegyvertelen ukrán civilt – írja a BBC. Ő az első, aki bíróság elé állt Ukrajnában háborús bűnökért.
Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője úgy nyilatkozott, a magukat megadó azovsztali védők sorsáról bírósági tárgyalásokon kell dönteni – írja a CNN.